A víz

Mindenki előtt ismert, hogy testünk 70%-a víz (a vérnek pedig 94%-a), ezért a víz a legfontosabb anyag az optimális pH érték biztosításához és fenntartásához.

A normál testműködés során naponta 2-3 l vizet veszítünk, ezért minimum ezt a mennyiséget pótolni kell.

A pótláshoz célszerű  bőséges mennyiségű lúgos víz fogyasztása, amelynek pH –  értéke legalább 9,0 – 9,5. Ezzel lehetséges a tárolt savas anyagok semlegesítése és – ha megfelelő étrenddel vagy táplálék-kiegészítővel párosul – a savak eltávolítása is a szervezetből. Ehhez szükséges az is – a pH érték mellett – hogy a fogyasztott víz megfelelő tisztaságú legyen, és optimális mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazzon.

Természetesen ez csak általános ajánlat, mindenkinek javasoljuk, egyeztessen orvosával a számára optimális mennyiség beállítására.

Az ionizált lúgos víz szerepe a méregtelenítésben!

Dr. Robert O. Young „A pH csoda” című könyvében leírtak szerint – egyetlen betegség létezik az elsavasodás - vagyis minden más betegség főleg a szervezetünk elsavasodásából származtatható, illetve főleg a szervezetünk elsavasodása felelős érte. Még ha túlzásnak is tekintjük ezt az állítást, de mégis elfogadott tény, hogy a szervezet túl savasodása komoly veszélyeket rejteget szervezetünkre.

Az ionizált lúgos víz segíthet a testünk sav-lúg egyensúlyának helyreállításában, kedvezően befolyásolhatja a keringési és emésztési zavarokat, oldhatja a fizikai és szellemi fáradtságot.

Az ionizált lúgos víz hatása a szervezetben

!

A mai életmódunk és az étkezési szokásaink miatt a szervezetünkben egyre több sav keletkezik pl. szénsav, tejsav, húgysav stb.

A fölösleges savakat a szervezet igyekszik közömbösíteni, megkötni.

A szervezetünkben a savak közömbösítésre legalkalmasabb kalcium sókat a csontból vonhatják el, ami viszont csontritkuláshoz, fogszuvasodáshoz vezethet. Az így keletkezett mészsók különböző helyekre való lerakódása okozza az érelmeszesedést és egyéb meszesedéseket.

A fölösleges savak zsírban is megkötődhetnek,ami  jelentős károkat okozhat szervezetünknek és elősegítheti elhízásunkat.

Szakirodalmak szerint nagyon sok betegség alapja is az elsavasodás pl. a gyomor és egyéb emésztőrendszeri gyulladások, fekélyek és allergiák stb.

Az ionizált lúgos víz a szervezetbe jutva segít a savak semlegesítésében és elősegítheti testünk sav-bázis egyensúlyának helyreállítását.

Mennyi ionizált lúgos vizet fogyasszunk naponta?

Az ionizált lúgos vízből is (mivel ivóvízről van szó) ajánlott naponta legalább 2 litert fogyasztani, mivel lényeges változást, több mint 2 liter víz fogyasztása eredményezhet. Fontos, napunkat folyadékpótlással kezdeni. Így az ionizált lúgos vizet is jó, ha reggel kezdjük el fogyasztani.

Felhasználói visszajelzések igazolják, hogy a Füredi ION remekül támogatja a sav-bázis egyensúlyunk normalizálódását és javítja közérzetünket.

A pH csoda

Az Ön egészsége szempontjából a legfontosabb, egyedüli mérce nem más, mint a vér és a szövetek pH szintje – hogy ez mennyire savas vagy lúgos. A test egyes részeinek különböző az ideális pH szintje, de a vér pH-ja az, ami leginkább megmutatja a dolgokat. Ahogyan a testhőmérsékletünknek 37 fokon kell maradnia, ideálisan a vérünket is a 7.365-ös pH értéken kell tartanunk, amely nagyon enyhén lúgos. A test mindent megtesz azért, hogy ezt az állapotot fenntartsa – még akkor is, ha ez más szövetek vagy szervrendszerek károsodásával jár.

Belső nedveink pH-szintje testünk minden sejtjére hatással van. Az anyagcsere teljes folyamata a lúgos környezet meglététől függ. A krónikus túlsavasodás károsítja a test szöveteit, és ha nem veszik idejében észre, akkor megakaszt minden sejtszintű tevékenységet és funkciót – a szívünk dobogásától az agyunk által létrehozott idegi impulzusokig. Más szóval a túlsavasodás magát az életet gátolja. Ez az, ami minden megbetegedés és betegség gyökere. Sőt, a túlsavasodás az, ami miatt Ön nem tud lefogyni.

A sav-bázis egyensúly fontossága

Induljunk ki abból, hogy az összes egyensúlyi állapot közül, amit az emberi szervezet igyekszik fenntartani, a legdöntőbb a savasság és a bázikusság (vagy lúgosság) közötti egyensúly. A szervezet a végletekig képes elmenni abbéli igyekezetében, hogy fenntartsa vér megfelelő, enyhén lúgos természetét. Viszont nagyon könnyen és gyakran előfordul, hogy a testszövetek elsavasodnak. Ez a megbomlott egyensúly egyfajta káoszhoz vezet, és megnyitja az utat a betegségekhez. Minden betegség és a rossz közérzet mögött is a testnedvek és a szövetek elsavasodása áll. Ugyanis a test kizárólag akkor válik sebezhetővé a kórokozók által, amikor elsavasodott. Az egészségesen lúgos kémhatású egyensúlyi állapotban a kórokozók nem tudnak megtelepedni. Továbbá a savak jelenléte mindig arra utal, hogy megbetegedtünk, betegek vagyunk. Röviden, a jó egészség feltétele, hogy a testünk sav-bázis egyensúlya megfelelő legyen.

A savasság és lúgosság viszonyát a tudomány mennyiségileg fejezi ki egy 1-től 14-ig terjedő  skálán, amit úgy nevezünk, hogy „pH”. Ezen a skálán a 7-es érték tekinthető semlegesnek. A 7 alatti értékek jelölik a savas, a 7 felettiek pedig a lúgos tartományt. Technikai értelemben a pH érték a hidrogénionok (pozitív töltésű molekulák ) koncentrációját mutatja bármely oldat vonatkozásában. 
Érdemes megjegyezni, hogy körülbelül húszszoros mennyiségű lúgos anyag szükséges a vérben lévő egyetlen egységnyi sav semlegesítéséhez, tehát jobb és könnyebb az egyensúlyt fenntartani, mint visszanyerni.

Ahogyan a testhőmérsékletünknek 37 fokon kell maradnia, ideálisan a vérünket is a 7.365-ös pH- értéken kell tartanunk – amely nagyon enyhén lúgos.  
A pH –t lehet mérni a vizeletből és a nyálból is, de a legfontosabb a vér, és ennek kell a legszűkebb sávon belül maradnia. A test különböző részeinek egyébként is eleve különböző a pH-szintje. A vérnek és a szöveteknek enyhén lúgosnak kell lennie, de például a vastagbél enyhén savas, továbbá a vizelet is enyhén savas vagy semleges kell, hogy legyen. A nyál többnyire változó. A vizelet pH-ja tud a legjobb képet adni arról, hogy mi történik a szövetekben, de ez nem mindig pontos. A vér pH–ja megbízhatóbb, és így jobban megmutatja a belső állapotokat.

Bővebben a sav-bázis egyensúlyról

A szervezetben normál körülmények között egyensúly van a savi és lúgos tulajdonságú vegyületek között. Ezt az egyensúlyt a vér puffer rendszere, a tüdő  és a vese reguláló mechanizmusa tartja fenn. Az utóbbiak olyan vegyületeket bocsájtanak ki, amelyek meggátolják a vérben és más szövetekben a túlzott savasodást (acidózist) vagy lúgosodást (alkalózist). Normál sav-bázis egyensúly esetén a vér kémhatása a pH-skálán 7,35-7,45 között van.

Az acidózis a szervezet sav-bázis egyensúlyának zavara, melynek során a vér és a szövetek kémhatása savasabb a normálnál. Lehet légzési eredetű (respiratórikus), amikor különböző légzési nehézségek miatt a kelleténél több széndioxid marad vissza a szervezetben, de lehet anyagcsere- okozta (metabolikus) acidózis is, amely elhúzódó hasmenéskor, elégtelen veseműködéskor, diabétesz esetén, vagy súlyos mérgezésekkor (cianidok, metilalkohol, szalicilátok, stb.) lép fel.

Az alkalózis a szervezet sav-bázis egyensúlyának zavara, amikor a vér és a  testszövetek kémhatása lúgosabb, mint normál esetben. Ez bekövetkezhet hiperventiláció (fokozott légzés), hányás esetén, vagy minden olyan esetben, amikor a bázikus ionok mennyisége nő vagy a savi ionoké csökken.

Az orvosi gyakorlatban az acidózis vagy alkalózis diagnosztálása a vérben mért pH és a vérben oldott széndioxid és oxigén koncentrációból kiszámított paraméterek alapján történik. Erre a célra vannak kifejlesztve a vérgáz analizátorok. Ezekkel a műszerekkel egy pár csepp vérből meglehet mérni nagyon pontosan a vér pH-értékét, az pCO2 és pO2 értékeket és a műszer automatikusan kiszámítja az orvos számára fontos paramétereket, amelyekkel egyértelműen fel lehet mérni a sav-bázis egyensúly állapotát.

Az elsavasodás következményei

A testünk összes szabályozó  mechanizmusa (ideértve a légzést, a keringést, az emésztést, és a hormontermelést) azért dolgozik, hogy kiegyensúlyozza ezt a finom belső sav-bázis szintet. A test nem tudja sokáig elviselni a túlzott savasság felé történő eltolódásokat. A megbomlott egyensúly korai szakaszában a tünetek még nem olyan erősek:: ilyesmik lehetnek, mint kiütés, fejfájás, allergiák, megfázás és influenza, valamint egyéb (pl. homloküreg) problémák. De ahogy a dolgok tovább súlyosbodnak, egyre komolyabbá válik a helyzet. A szervek és egész belső rendszerek meggyengülése eredményeként pajzsmirigy-, mellékvese- és májproblémák, stb. léphetnek fel. Ha a szövetek pH-ja túlságosan elmozdul a savas irányba, akkor az oxigénszint lezuhan, é a sejtek anyagcseréje leáll. Más szóval a sejtek elpusztulnak. Ön pedig meghal.

Tehát a pH csökkenése nem engedhető meg. A szervezet úgy akadályozza meg ezt, hogy amikor szembetalálja magát egy csomó beömlő savval, a vér lúgos ásványi anyagokat von ki a szövetekből, hogy ezt kompenzálni tudja. Van egy ásványianyag-család, amelyiknek pont az a feladata, hogy az erős savakat semlegesítse, mérgező hatásukat közömbösítse. Ilyen pl. a nátrium, a kálium, a kalcium és a magnézium. Amikor ezek az ásványi anyagok reakcióba lépnek a savakkal, az eredmény sokkal kevesebb káros melléktermék lesz, amelyeket azután a test már ki tud üríteni.

Tudni kell, hogy egy egészséges test szükséghelyzet esetére rendelkezik tartalékkal ezekből az ásványi anyagokból. De ha a táplálkozással nem kerül be elég belőlük a szervezetünkbe, és elfogy a tartalék, akkor a test máshonnan szerzi be őket, vagyis kivonja őket a csontokból (a kalciumot) vagy az izmokból (a magnéziumot) – ahol természetesen szükség lenne rájuk.

Ha az elsavasodás túl erőssé  válik ahhoz, hogy a vér ki tudja egyensúlyozni, akkor a felhalmozódott savmennyiséget a szervezet a szövetekbe nyomja, hogy ott raktározza el. Ez úgy történik, hogy a nyirokrendszer ( immunrendszer ) semlegesít belőle annyit, amennyit csak tud, majd megpróbál megszabadulni a többitől. Sajnos, a „megszabadulni” a többi savtól annyit jelent, hogy visszanyomja azt a vérbe, amivel létrejön egy ördögi kör, hiszen a szervezetnek további ásványi anyagokat kell elvonnia onnan, ahol azok a normális feladataikat tölthetnék be, és emellett terheli a májat és a vesét is. Továbbá ha a nyirokrendszer túlterhelt, vagy a nyirokedények nem működnek megfelelően (ezt gyakran a testmozgás hiánya okozza), akkor a savak felhalmozódnak a szövetekben.

A vér pH-jának kiegyensúlyozatlansága irritációhoz és gyulladásokhoz vezet, ami utat nyit a betegségekhez. A hirtelen bekövetkező vagy az újra meg újra visszatérő  betegségek vagy azért jönnek létre, mert a test megpróbálja mozgósítani az ásványianyag-tartalékait, hogy megakadályozza a sejtek károsodását, vagy azért, mert a test sürgősségi megoldásokat alkalmaz a méregtelenítés érdekében. Például megpróbál megszabadulni a savaktól a bőrön keresztül, olyan tüneteket produkálva ezzel, mint az ekcéma, a pattanások, a kelések, de a fent említett okok következtében létrejöhet fejfájás, izomgörcsök, izomfájdalmak, duzzanatok, irritáció, gyulladás valamint általános fájdalomérzet. Krónikus tünetek pedig akkor jelentkeznek, amikor a test már minden lehetőségét kimerítette a savak semlegesítése terén

Amikor a testben savas melléktermékek keletkeznek, és ezek bekerülnek a véráramba, akkor a keringési rendszer folyékony formában próbál megszabadulni tőlük a tüdőkön vagy a veséken keresztül. Ha túl sok ilyen savas hulladék keletkezik, akkor ezek lerakódnak a különböző szervekben: a szívben, a hasnyálmirigyben, májban és a vastagbélben, vagy pedig a zsírszövetek kötik meg őket a mellekben, a csípőn, a combokon, a hason és még az agyban is. Ebből következik, hogy a zsír kialakulásának legfőbb oka a szervezet elsavasodása. A test zsír termel, hogy közömbösítse és eltárolja a savakat, megmentve ezzel a létfontosságú szerveket, amelyek egyébként komoly károsodást szenvednének. A zsír tehát nem más, mint a szervezet reakciója a túlsavasodott állapotra. A savak károsító hatását és eltárolásuk folyamatát más néven úgy is hívhatnánk, hogy „az öregedési folyamat”

A mikroorganizmusok szerepe a betegségek létrejöttében

A savas hulladék a testben előkészíti a talajt rengeteg olyan mikroszkopikus nagyságú  élőlény (mikroorganizmus) számára is , amelyek potenciálisan pusztító  hatással lehetnek ránk.

A candida és más mikroorganizmusok a test gyengébb területein élősködnek, azokat mérgezik, valamint túl is terhelik. Savas környezetben valójában szabad utat kapnak ahhoz, hogy károsítsák a szöveteket és a testi működést. A testünkben található glükózon élnek, ezt használják energiatermelésre, a zsírunkat és a fehérjéinket pedig (még a genetikai anyagunkat, a nukleinsavakat is!) növekedésre és szaporodásra. Ezek az organizmusok szó szerint élve megesznek bennünket! Majd ezt követően a melléktermékeiket (a savakat) bejuttatják a véráramba, valamint a sejtek belsejébe , így még tovább mérgezve, szennyezve a szervezetet.

Ezek az organizmusok és méreganyagaik – közvetlenül vagy közvetetten – egy egész sor tünetet okoznak. A legtöbb betegség, különösen krónikus és degeneratív betegség, a mikroorganizmusok túlzott elszaporodását követően alakul ki. A gombás láb és az AIDS, mint két szélsőség között valójában a gombák túlszaporodása rejlik a betegségek (például a cukorbetegség, a rák, az érelmeszesedés, a csontritkulás, a krónikus fáradtság stb.) tünetei mögött – ideértve fertőző betegségeket is, amelyek látszólag emberről emberre terjednek. A túlszaporodás általános jelei:fájdalom, fertőzés, fáradtság, valamint a testi működés rendellenességei, mint például pajzsmirigy – és mellékvese – problémák,emésztési zavarok, hasmenés, különböző ételek utáni sóvárgások, bélgörcsök, depresszió, hiperaktivitás, antiszociális viselkedés, asztma, aranyér, megfázás és influenza, légzőszervi problémák, endometriózis, bőrszárazság és viszketés, szájpenész ínysorvadás, a köröm és a lábköröm gombásodása, szédülés, ízületi fájdalmak, rossz lehelet, fekélyek, vastagbélgyulladás (colitis), gyomorégés, szájszárazság, PMS és menstruációs fájdalmak, ingerlékenység, feldagadt szemek, a szexuális vágy hiánya, bőrkiütések és csalánkiütések, lupus, hangulatváltozások, hormonális zavarok, hüvelyi gombásodás, ciszták és tumorok, reumás artritisz, zsibbadtság, szénanátha, pattanásos bőr, bélgázok/puffadás, bélpangás, alacsony vércukorszint, rekeszsérv, fejfájás, letargia/lustaság, alvászavarok, öngyilkossági hajlam, végtaghidegség és –remegés, fertőzések, túlsúly és soványság, vegyszerérzékenység, memóriazavarok, izomfájdalmak, allergiák (levegőben szálló anyagokra vagy ételekre), égő szemek, szklerózis multiplex, felszívódási zavarok, valamint húgyúti fertőzések (te jó ég !) És ezek között még nem soroltuk fel az általános, mindennapi rossz közérzetet, ami manapság olyan gyakori. Ez mind a kontrollálatlanul elszaporodott mikroformáknak, illetve ezek mérgező melléktermékeinek köszönhető.

A mikroorganizmusok savas közegben érzik jól magukat! Szeretnek lubickolni saját melléktermékeikben. Az alacsony oxigénszintet is nagyon kedvelik, ami a savassággal együtt jár. Mindennek tetejében azok a melléktermékek, amiket létrehoznak, szintén erős savak!

Arra az esetre ha Önnek további meggyőzésre lenne szüksége milyen fontos a test visszalúgosítása, próbálja meg mentálisan maga elé képzelni a testét úgy, hogy hemzsegnek benne a különböző penész – és egyéb gombák.

Összefoglalás ként megállapíthatjuk, hogy az elsavasodás főbb okai: 
-Túl sok savas étel és ital fogyasztása 
-Mérgek felhalmozódása, vagy mikroorganizmusok elszaporodása 
-A szervezetünk által történő helytelen savlebomlás